1. Felele pedig Jób, és monda:

2. Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok [helyett.]

3. Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.

4. Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserû a lelkem?

5. Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.

6. Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.

7. Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak?

8. Az õ magvok elõttök nõ fel õ velök, és az õ sarjadékuk szemeik elõtt.

9. Házok békességes a félelemtõl, és az Isten vesszeje nincsen õ rajtok.

10. Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.

11. Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az õ magzataik.

12. Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.

13. Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;

14. Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tõlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!

15. Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük õt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk elõtte?

16. Mindazáltal az õ javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tõlem!

17. Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jõ rájok az õ veszedelmök! [Hányszor] osztogatja részöket haragjában.

18. Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.

19. Isten az õ fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.

20. Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.

21. Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az õ hónapjainak száma letelt?!

22. Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz õ ítéli meg a magasságban levõket is!

23. Ez meghal az õ teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;

24. Fejõedényei tejjel vannak tele, csontjainak velõje nedvességtõl árad.

25. Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.

26. Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi õket.

27. Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;

28. Mert ezt mondjátok: Hol van ama fõembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?

29. Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik [sokat] utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?

30. Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.

31. Kicsoda veti szemére az õ útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?

32. Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.

33. Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok [mentek el] elõtte.

34. Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.

Você está lendo na edição KAROLI, Károli, em Húngaro.
Este lívro compôe o Antigo Testamento, tem 42 capítulos, e 1060 versículos.